Horthy-korszak, a magyar bor és egészséges életmód a Katona Színpadon

A Horthy-korszak vitás kérdései

Komoly témával kezdődött pénteken a Katona színpad programja. A témáról Dr. Catherine Horel Ph. D. francia történész, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatási igazgatója és a Történelem Tudományok Nemzetközi Bizottságának elnöke, valamint Dr. Pálvölgyi Balázs és Dr. Gali Máté, akik az MCC-Rubicon Történelemtudományi Műhely kutatótanárai beszélgettek.

Az előadás alatt szó esett többek között a Trianoni Békeszerződésről, annak revíziójáról, királykérdésről vagy éppen a miniszterelnök szerepéről is. A korszak jelentős politikusának nevezték még az akkori miniszterelnököt, Bethlen Gábort. „Bethlen tényleg erős és fontos ember volt a magyar politikában. Viszont Horthynak nagy szava volt az országgyűlésben” – emelte ki Catherine Horel.

„Kultúra és hagyomány egy ruhában testet öltve”

Izgalmas témával folytatódtak a programok: Hrivnák Tünde, a BY ME márka tulajdonosa és tervezője, Zsigmond Dóra, a ZSIGMOND márka tulajdonosa és tervezője, valamint Bükki Tamara, a TamkaDesign tulajdonosa és tervezője a divattervezés és a hagyományőrzés összefonódásáról beszélgettek, de szó esett arról is, hogy mi a különbség a nőknek és a férfiaknak gyártott ruhák között. Hrivnák Tünde tapasztalata szerint a férfiaknak inkább a visszafogottabb, szögletesebben, keresztszemes hímzések tetszenek, Bükki Tamara pedig arról számolt be, hogy náluk a színes, nagy mintás termékek népszerűek a 20-30 éves férfiak körében.

Abban mindketten egyetértettek, hogy Magyarországon egy ruha vásárlásakor az elsődleges szempont az ár-érték arány, valamint elhangzott az is, hogy egy tervezőnek akkor könnyű ruhát tervezni, ha olyat tervez, amivel tud azonosulni.

Egészséges életmód és ehhez kapcsolódó sikertermékek

Porkoláb Eszter (Hester’s Life), Babocsai Zsolt (Viblance) és Vadász Bálint (Active Fiber Shake) az egészséges életmód témáját boncolgatták. Esztert már gyermekkorában foglalkoztatta a téma: „Már 13 éves koromban kacsingattam a helyes táplálkozás felé, eleinte az orvosi pályára készültem, de hamar lebeszéltek róla. A családban többször előfordult anorexia és bulimia, aminek szerettem volna megérteni a miértjét, amiről azóta tudom, hogy nem feltétlen dietetikai probléma, hanem pszichésen kezelendő.”
Az indulás kapcsán Vadász Bálint elárulta, hogy hónapokig dolgozott saját ötletén a rendes munkája mellett, majd mikor előléptetést ajánlottak neki, inkább „becsukta a szemét és lépett”. Ennek köszönhetően több időt tudott szenteli a Fiber Shake nevezetű, rostgazdag italra, amivel legfőbb célja, hogy Európán belül is elterjedjen. A beszélgetés végén a hosszútávú tervekről is megkérdezték őket. Zsolt az „Együnk jobban!” jelszót használva jellemezte jövőképét, szeretné művelni az embereket táplálkozásuk során és a termékeit szeretné szélesebb rétegek felé is eljuttatni.

A gravitációs hullámok nyomában — magyar fizikusok a Columbián

Ezt követően a tudományé volt a főszerep: Fonyi Máté Sándor beszélgetett a Marka házaspárral, Marka Szabolccsal és feleségével, Marka Zsuzsannával, akik mindketten jelentős szerepet játszottak a gravitáció hullámainak felfedezésében. Nyíregyházától nagy utat jártak be a Columbia Egyetemig, ami az áttörő felfedezés helyét is adta. A negyed évszázados kutatás, a gravitációs hullám detekciós projektjéért 2017-ben Nobel-díjat is kaptak.

Szerintük a titok ahhoz, hogy valakiből a jó kutató váljon a kíváncsiság, kitartás; a fiatal kutatóknál fontos az is, hogy ne dolgozzanak egyedül, higgyenek a lehetetlen lehetségességében és merjék a határokat feszegetni.

A magyar bor titka

A színpad záróbeszélgetésén Bott Frigyes Muzsláról és Bárdos Sarolta Tokajról, valamint a pezsgőkkel foglalkozó Kovács Zoltán vett részt. Bárdos Sarolta szerint borászattal foglalkozni egy életforma, Bott Frigyes szerint ehhez a pályához kell az elszántság és szenvedély, Kovács Zoltán pedig úgy látja, sokszor érdemes a fiatalokat felkarolni. Terítékre került a magyar borok helyzete is, mely kapcsán egyetértettek abban, hogy a minőségnek kell lennie a legfontosabb célnak. A magyar bor nem uralhatja a nemzetközi piacot hazánk területi lehetőségeiből kiindulva, viszont álláspontjuk szerint nem érhetjük be azzal, hogy hipermarketek alsó polcaira készítünk tömeggyártott borokat.