Olvasási idő: 13 perc

Hatalmas siker volt a második MCC Feszt Esztergomban: a változékony időjárás ellenére is teltházas volt a fesztivál utolsó napja. A szombati program pedig szintén kifejezetten erősre sikerült: szó volt a sajtószabadságról, élőben jelentkezett be Klaus von Dohnányi, Szijjártó Péter fontos külpolitikai kérdéseket feszegetett. Emellett szó volt a hollywoodi álomgyárról, a jövő városairól, valamint a szólásszabadságról is.

A sajtószabadság és az újságírói függetlenség témájában tartott vitával folytatódtak az MCC Feszt szakmai programjai. A beszélgetés résztvevői Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a Mandiner lapigazgatója, továbbá Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője, Rónai Egon, az ATV műsorvezetője és Lánczi Tamás voltak.

Dull Szabolcs szerint a pártpolitikai logikát, a megosztottságot nem lehet a médiára értelmezni. Véleménye szerint újságíró, aki kielégíti az olvasói kíváncsiságot, nem pedig egy párt érdekeit szolgálja ki. Lánczi Tamás úgy ítélte meg, hogy ez egy álvita, amerikai techcégek a hirdetési pénzek nagy részét már rég elvitték, ebből van a magyar sajtó minden nyűge. 

Rónai Egon szerint az újságírói függetlenség szakmai kérdés, nem politikai. Szerinte a fő kritérium, hogy aláírunk-e egy leleplező cikket. A politikusok befolyása túl van becsülve, vélte, míg a másik oldalon érzékelhető a kormánypárti gondolat jelenléte. Emellett nehezményezte, hogy nem hívnak ellenzéki politikusokat a közmédiába. Lánczi Tamás vitatkozott ezzel: évek óta hívja az ellenzéki politikusokat, de nem reagálnak rá. Erre erősített rá Szalai Zoltán, aki kiemelte, hogy az MCC Fesztre nem jött például DK-s politikus, mert nem szokták elfogadni a meghívást.

A sajtószabadságra vonatkozó kérdésről Dull elmondta, tetten lehet érni a szabadság zsugorodását, de sajtószabadság van, mert a Telexet is létre lehetett hozni és virágoztatni lehet. Szalai szerint a rendszerváltozás óta nem volt ilyen sokszínű a média. Magyarországon ma “bármilyen információ elérhető” - zárta eszmefuttatását.

Klaus von Dohnanyi, magyar származású korábbi vezető német szociáldemokrata politikus online jelentkezett be az MCC Fesztre. National Interests in Times of Radical Changes című könyvéről Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával beszélgetett.

Szalai Zoltán felidézte, mekkora siker volt a könyv Magyarországon, majd utalt Olaf Scholtz kancellár kijelentésére, mely a nemzeti érdekhez való visszatérésre szólított fel. A német érdek európai érdek is, és részben magyar érdek is - reagált erre Von Dohnanyi. Mind európaiak vagyunk, az érdekeink közösek, bár ezen belül vannak eltérő nemzeti érdekek. Nézzünk Franciaországra és Németországra, a francia érdek az atomenergia megtartása mellett szólt, eközben Németország másképp látta. 

A legfontosabb gazdasági és biztonságpolitikai kérdések kapcsán Von Dohnanyi a hatásosság, a versenyképesség szempontjait említette. Európa sikere a múltban a sokszínűségre épült – emelte ki. 

Von Dohnanyi szerint az a kérdés, hogy Föderalista, Amerika-szerű, vagy nemzetállami Európát akarunk? - nem ilyen egyszerű, bizonyos dolgokban egység kell, például az eurózónában, de látni kell, hogy több nemzet nézetei sosem fognak teljesen egybevágni. 

Az ukrán háborúra vonatkozó kérdésre világos választ adott Von Dohnanyi: az érdekünk a háború befejezése. A háború nem védi meg Ukrajna érdekeit, az országot elpusztítják. Oroszország kezdte a háborút, de a lényeg az lenne, hogy megóvjuk Ukrajnát, mely később együttműködhet Európával. 

Európa nem fogja tudni megvédeni magát egy nukleáris hatalommal szemben - szögezte le Von Dohnanyi. De Oroszország alapvetően nem agresszív a nyugattal szemben. Az alternatíva, hogy dolgozunk azon, hogy meg tudjuk védeni magunkat, de közben együtt kell működni Oroszországgal. A korábbi német politika, mely kereskedett Oroszországgal, nem volt hiba. A hiba az volt, hogy a NATO terjeszkedett az orosz érdektérbe, Ukrajnába és Grúziába.

Szalai utalt arra, hogy hazánk energiakitettsége nagy Oroszország felé. Von Dohnanyi szerint ezt kisebbíteni kell, mert a diverzitás fontos, nem lehet egyetlen forrásra támaszkodni. 

Von Dohnanyi a kompromisszumokra jutó, együttműködő nemzetekben látja a jövőt. Diplomácia kell, nem fegyverek. A fegyverek sosem hoznak békét, ezt mutatja a Közel-Kelet példája is.

A hektikus időjárás ellenére Esztergom főtere megtelt érdeklődőkkel, ahol a magyar külpolitika és külgazdaság kihívásairól Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere beszélgetett Szalai Zoltánnal, az MCC Főigazgatójával

A magyar emberek nem felelősek a háború kialakulásáért, így nem is velük kell megfizettetni az árát – hangsúlyozta  Magyarország külgazdasági és külügyminisztere. Elsődleges a biztonság – minden tekintetben, legyen szó akár a gazdaság vagy az energiaellátás biztonságáról. Bármennyire is együttérzünk Ukrajnával és elítéljük az agresszió minden formáját, be kell látnunk, Európa számára Oroszország a realitás. Ha elvágjuk a vele való kommunikációs csatornákat, akkor megtagadjuk magunktól annak lehetőségét, hogy diplomatikus úton rendezzük a mindkettőnket érintő kérdéseket. Magyarország földgázra vonatkozó igényét biztosítani kell, elvégre ha ezt nem tudjuk beszerezni, akkor az ország működőképességét tesszük bizonytalanná. 

Hosszútávon csak a béke jelenthet megoldást a helyzetre – így tehát egy mielőbbi tűzszünet majd a béketárgyalások megkezdése kell, hogy legyen a cél. Amíg ez nem történik meg, minden ukrán rászoruló számára, aki Magyarországon szeretne maradni, nyitva állnak országunk kapui. Biztosítunk számukra munkát, egészségügyi ellátást, a gyermekeik számára pedig ingyenes oktatást – emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy a kárpátaljai magyar honfitársaink védelme elsődleges prioritás, melynek érdekében jelenleg is minden tőle telhetőt megtesz a magyar kormány.       

A diplomata élet kihívásai című előadáson személyes élményeikről, motivációjukról, életútjukról és szakmai tapasztalataikról is meséltek az MCC Feszt vendégei. 

A rendszerváltással kinyíltak a külügyminisztérium kapui, óriási lehetőséget adva ezzel azoknak, akik diplomata karrierről álmodoztak – emlékezett vissza Breuer Klára, hazánk finnországi nagykövete, aki maga is akkoriban kezdte hivatását. Diplomatának lenni életélmény – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezen a pályán soha nem szabad a korábbi állomáshely rutinja alapján munkához látni, mindig adaptálódni kell a helyi sajátosságokhoz, körülményekhez.

Nemcsak diplomataként, de magánemberként, egy egyszerű külföldi vakáció során is képviseljük hazánkat – világított rá Dávid Andor, Ljubljana rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Mind ismerjük a népünkről szóló, nemzetközi sztereotípiákat – folytatta –, és választhatunk, hogy tovább erősítjük-e azokat, vagy inkább megpróbáljuk lebontani őket.  

Gyakran felmerülő kérdés, hogy mit tanuljon az ember, ha diplomataként szeretne tevékenykedni. Diplomatává azonban sokkal inkább válik az ember – mondta Jakab Gabriella, Magyarország Koppenhágában szolgáló nagykövete, utalva arra, hogy a tanulmányok mellett sok rutinra és tapasztalatra is szükség van ahhoz, hogy valaki megfelelően tudja képviselni hazáját egy idegen országban.

A MOL Nagyszínpadon Jonathan Leaf, New York-i drámaíró, forgatókönyvíró, író és újságíró, valamint Rob Long Hollywoodi forgatókönyvíró és producer beszélgettek a hollywoodi álomgyár titkairól és ebben a furcsa világban megélt tapasztalataikról.

Rob Long szerint az a jó ebben az iparágban, hogy mindig új filmekre van szükség, a közönség folyamatosan igényli az újabb élményeket, a technológia fejlődésének köszönhetően pedig az emberek egyre több csatornán tudnak filmeket nézni. Hangsúlyozta, hogy már nem kizárólag hollywoodi filmeket néz a nagyközönség, a Netflix térhódítása miatt kiváló külföldi alkotások is eljutnak a nézőkhöz.

Jonathan Leaf szerint a jó fogatókönyvhöz a legfontosabb egy jó történet, ami mozgósítja a közönséget, képes hatni az érzelmeikre. Ha az író azt látja, hogy a műve érzelmeket vált ki, akkor tudja, hogy van értelme a munkájának. Beszélt arról is, hogy a Covid járvány miatt viszont az emberek sajnálatos módon egyre kevesebbet járnak színházba, de reméli, hogy ez még változni fog.

Parázs vitákban sem volt hiány az MCC Feszten: Patrick Deneen konzervatív amerikai filozófus és Radek Sikorski, az EU-USA európai parlamenti delegációjának elnöke, korábbi lengyel külügyminiszter Az emberiség jövőjéről folytatott eszmecserét.

A liberalizmus megítéléséről Patrick Deneen kijelentette, hogy a liberálisok az új arisztokraták, akik egy új elitet védenek. A kezük pedig önkéntelenül is maguk felé hajlik. Az amerikai filozófus a Titanichoz hasonlította a helyzetet, amiben a liberálisok remekül érzik magukat, akik pedig kívül állnak ezen a rendszeren, azok „elsüllyednek”. Véleménye szerint a liberalizmus azért bukott el, mert nyert – azok fordultak ellene, akik kimaradtak a nyertesek köréből, és ők sokkal többen vannak.

Sikorski azzal lőtt vágott vissza, hogy a Wall Street jobbra szavaz. A konzervativizmus Sikorski szerint nem a régi rend védelme, hanem egy vérmérséklet. A konzervatív eredetileg annyit tesz, hogy valaki szkeptikus az ideológiákkal, a változással szemben. De manapság sokan inkább egy olyan rendet akarnak visszahozni, amely talán sosem volt, s amellyel szerinte tönkreteszik a társadalmakat. A wokeness egy lincsre kész tömeg, nem a baloldal - állította.

Patrick Deneen szerint, ha Európa nem akar úgy járni, mint Amerika, melyet végletesen megoszt például az abortusz kérdése, el kell kerülnie a föderális modellt. Sikorski bár egyetértett vele, ugyanakkor megjegyezte, hogy Lengyelországban szigorúbb az abortusztörvény, mint Iránban, ez ugyanakkor elképzelhetetlen lehetne Hollandiában. 

A háborúra vonatkozó kérdésre Sikorski kiemelte, hogy Oroszország a Szovjetunió visszaállításán dolgozik. De a kisebbségek megvédése nem lehet casus belli – véli a politikus. Ha minden ország megtámadná egymást, amelynek vannak kisebbségei diaszpórában, mindenki háborúzna mindenkivel. Szerinte Putyinnak jogi eljárást kellett volna kezdeményeznie, ha úgy érzi, hogy az oroszok érdekei sérülnek Ukrajnában. „Nem lehet tankokat küldeni, az teljesen verboten!” – fakadt ki Sikorski.

Deneen szerint a háború addig tartható, amíg a nép tolerálja azt. Amerikában például eleinte sokan pártolták Ukrajna támogatását, de már egyre kevesebben vannak, mert érzik a költségeket. Deneen úgy véli, a republikánusok egyre kevésbé fogják helyeselni Ukrajna korlátlan támogatását, mivel az emberek egyre inkább ellene lesznek a pénzköltésnek.

Sikorski úgy gondolja, a háborúnak akkor lesz vége, ha Putyin rájön, hogy nem hódíthatja meg Ukrajnát. Szerinte az amerikai pénzügyi támogatással Ukrajnának van esélye Oroszország ellen. Béke csak úgy lesz, hogy Ukrajnát eléggé segítjük ahhoz, hogy rájöjjön: amit tesz, abban nem nyerhet. Az ukránok a mi harcunkat vívják – konkludált Sikorski. 

Az MCC Feszt MOL Nagyszínpadán az utolsó szakmai beszélgetés a jövő városairól szólt, ahol a meghívott vendégek Richard Florida amerikai várostudományi szakember, Jonathan Reichental informatikai vezető illetve Carlos Moreno francia-kolumbiai egyetemi professzor voltak. 

Az okos városok egyszerűen lehetőségeket adnak az embereknek – vélte Richard Florida. Carlos Moreno szerint az okos város az elzártság ellen küzd. Jonathan Reichental szerint a cél, hogy a városok segítség az emberek életszínvonalának növekedését. 

Reichental szerint manapság olyan terek is vannak városokban, ahol kipróbálnak dolgokat, visszajelzéseket szereznek. Például valaki mondhatja, hogy nem tetszenek neki a kamerák, még nem áll készen a közösség erre a technológiára. 

Moreno a klímaváltozással szemben ellenálló, a szociális kirekesztés és szegénység elleni, demokrácia-barát, rasszizmus- és populizmus-ellenes városok fontosságáról beszélt, noha nem fejtette ki, hogy ez mit jelent. A kérdésre, miszerint csak egyetemi városok tudnak-e “start up városokká” válni, Flordia úgy felelt, hogy minden információt össze lehet gyűjteni a startupokról, de nem lehet lépést tartani velük. Néhány évtizede még minden startup Amerikában volt, mára csak a fele. 

Reichental szerint az egyetemek nem csak oktatási helyek. Munkahelyeket teremtő, közösségi, fejlesztési, gazdasági szerepük van. Moreno példaként azt említette, hogy Párizsban “Klímaakadémiát” hoztak létre, mely új technológiát és fiatalok oktatását kombinálja egy liberális város létrehozására. 

Moreno elképzelésének lényege a “15 perces város”. Ez ma különösen fontos az energiaválság idején. Szerinte a legfontosabb a funkcionális nagyváros. Hét tétele a jó minőségű élet, a közeli munkahely, a dugó kerülése, a helyi gazdaság támogatása, a közeli orvosi ellátás, a közterületek élvezete és az elérhető kultúra.