A háború, az inflációs válság, a súlyos ellátásbiztonsági kockázatok a zöld átállásra és azon belül a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyeinkre is hatást gyakorolnak.
Hogyan látják a befektetők: a válsághelyzet felgyorsítja a zöld átállás folyamatát, vagy éppen ellenkezőleg, fékezi azt?
Az intézményi és ágazati befektetők már korábban elfordultak a fosszilis energiatermelési módoktól, most mégis az látszik, hogy a hagyományos energiahordozók iránti kereslet óriási, az árak az egekben vannak, Európa pedig sorra nyitja szénerőműveit, és vadul kutatja a kőolaj- és a földgázkitermelés lehetőségeit.
Tényleg jó befektetési lehetőség az megújuló energiatermelés, és biztosan a múlt a fosszilis iparág?
Hogyan tudják eldönteni a befektetők, mibe érdemes hosszú távon fektetni? A közlekedésben például egyesek azt mondják, az elektromos autó jelenti a jövőt, mások a hidrogéncellákban rejlő lehetőségeket méltatják, pedig a kettő közül minden bizonnyal csak az egyik, a jobb válik majd dominánssá a jövőben. Az energetikában Európa egyik fele harcol az atomenergia kivezetéséért, a másik fele a legnagyobb potenciállal rendelkező ágazatként látja a nukleáris iparágat.
Ki fizesse a zöld átállás számláját: közvetlenül az állampolgárok vagy a nagyvállalatok? Muszáj mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, ha egy élhető Földet akarunk a következő generációkra hagyni, vagy nem szabad, hogy a környezeti érdek a gazdasági és a társadalmi érdeket teljesen felülírja?
Hogy áll ma az ESG piac? Zöld marketing, zöldre mosás az ESG, vagy a jövő nagy pénzügyi lehetősége a befektetők és a piaci szereplők számára? Milyen zöld finanszírozási lehetőségek vannak ma Magyarországon és a világon?
Milyen pénzügyi innovációk rejlenek még a zöld finanszírozásban? Mi a helyzet a kedvezményes zöld hitelekkel, zöld állampapírokkal, vállalati kötvényekkel és jelzáloglevelekkel, és várható-e újabb, ma ismeretlen pénzügy termékek és szolgáltatások megjelenése ezen a fronton?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a válasz a panel szakértő vendégei.